2013. augusztus 17-19. között tizenhetedik alkalommal kerül megrendezésre az Eötvös Kupa nemzetközi röplabdatorna. A szervezők folyamatosan arra törekednek, hogy a verseny rangját, népszerűségét emeljék.
Most ismét egy olyan bejelentést tettek, amely mindenféleképpen ezt a célt szolgálja, hiszen a 2012-es Nyári Olimpiai Játékok férfi röplabda döntőjének első játékvezetőjét, Hóbor Bélát kérték fel az idei Eötvös Kupa döntőjének vezetésére, aki a felkérést elfogadta.
Az FIVB játékvezető négy Olimpián tevékenykedett. 2000-ben, Sydneyben és 2008-ban, Pekingben olimpiai döntőkön volt második játékvezető. 2004-ben, Athénban az olasz-orosz férfi elődöntőn bíráskodott, 2012-ben Londonban az orosz-brazil döntőt vezette. Emellett számos nemzetközi versenyt (Világ Liga, Világ Kupa, Európa Bajnokság, Világbajnokság, Bajnokok Ligája) irányított.
A következő riport a világ egyik legjobb röplabda játékvezetőjével készült:
- A Magyar Röplabda Szövetség Játékvezetői Testületének honlapján látható egy riport Önnel, melyben tiszteletet parancsoló adatok olvashatók: 18 évig volt FIVB játékvezető, több mint 50 országban vezetett 1900-nál több mérkőzést. 17-szer kapott küldést Világ Liga döntőbe, 4 Világkupán, 7 Európa Bajnokságon (3-szor a döntőben első játékvezető) és 6 Bajnokok Ligája döntőben bíráskodott. Vitathatatlanul Ön a világ röplabdázásának meghatározó egyénisége, évek óta a legfoglalkoztatottabb magyar játékvezető. Megérte életét ennek a sportágnak szentelni? Milyen érzésekkel gondol vissza erre a példaértékű életútra?
- Hóbor Béla: Természetesen igen, megérte. Sok-sok szép emléket őrzök a 26 éves nemzetközi játékvezetői pályafutásomból. Több mint 50 országban fordultam meg játékvezetőként, különböző kultúrákat ismerhettem meg, sok barátra leltem a játékvezető kollegák közül. Remélem, hogy a nemzetközi színtéren eltöltött több mint negyed évszázad a fiatal játékvezetők számára is példa lehet arra, hogy kitartással, tehetséggel és sportszerűséggel el lehet érni a nagy álmokat is.
- Élete negyedik olimpiáján Londonban olimpiai döntőt vezetett. Amellett, hogy ez a magyar sporttársadalomnak és a magyar röplabdázásnak óriási siker, az egész ország hírnevét öregbítő tett, ezt tekinti pályafutása csúcsának?
- Hóbor Béla: Mint a sportolóknak, úgy a játékvezetőknek is az Olimpia a csúcsok csúcsa. A londoni ötkarikás játékok férfi döntőjének levezetése, úgy gondolom méltó megkoronázása a pályafutásomnak. Nagyon megtisztelő, hogy a nemzetközi szövetség tisztségviselői immáron harmadik alkalommal méltónak találtak a finálé levezetésére.
- Mindkét nemzeti válogatottnak vezetett már az olimpiai döntő előtt is mérkőzéseket, ismeri és a mérkőzés előtt is ismerte a játékosok habitusát. Mit érzett amikor a harmadik ötkarikás aranyérméért játszó brazil válogatottnak a harmadik szettben, 24-23-nál mérkőzéslabdája volt, így lehetősége arra, hogy 3:0-ra megnyerje a mérkőzést. Gondolt arra, hogy mindenki számára simán befejeződhet a mérkőzés?
- Hóbor Béla: Igen, úgy a brazil, mint az orosz csapatot nagyon jól ismertem. Nemcsak az Olimpián, hanem az elmúlt évek sok- sok világversenyén találkoztam már velük. Úgy gondolom, hogy a csapatoknak is fontos, hogy egy ilyen fontos mérkőzésen egy ismerős, tapasztalt játékvezető áll az emelvényen. A mérkőzéslabdánál arra gondoltam, hogy az utolsó labdamenet is probléma nélkül fejeződjön be. Ezután következett az, amiért a röplabdázás a legszebb csapatsport. Az utolsó pontig nincs vége a mérkőzésnek. Még további három csodálatos játszmát láthatott a helyszínen helyet foglaló 15 ezer, valamint a televízió készülékek előtt a több százmillió néző. A szakemberek szerint ez volt minden idők egyik legszebb olimpiai döntője.
- A játékvezetői ellenőr az olimpiai döntő után a maximálisan adható 100 pontból 100 pontra értékelte teljesítményét. A fantasztikusan gyors férfi mezőnyben hogyan lehet hiba nélkül vezetni? A jó látás, a rutin, a többi játékvezető segítsége vagy valami más a titok?
- Hóbor Béla: Visszanézve a mérkőzést, természetesen ez sem hiba nélküli játékvezetés. A Nemzetközi Röplabda Szövetség Játékvezetői Bizottságának elnöke Kraus úr, aki az ellenőri teendőket látta el a mérkőzésen, a találkozó végén azt emelte ki, ahogyan a mérkőzést sikerült kézben tartani. Talán ez volt az amiért a 100 pontot kaptam. Természetes a kollegák segítsége nélkül lehetetlen ezen a szinten mindent észrevenni. Nekem egy nagyszerű második játékvezetőm volt, a japán Tano személyében. Sok segítséget kaptam tőle a mérkőzés alatt, néha elég volt egymásra néznünk, a mérkőzés vége felé egy kritikus helyzetben is felvállalta a döntést.
- Olvastam, hogy a legutóbbi olimpián nyolc mérkőzést (hét férfit és egy nőit) vezetett. Milyen érzés volt, amikor a nyolc közé kerülésért vívott Németország – Bulgária találkozón a magyar származású Grózer György is a német válogatott tagjaként játszott? Váltottak a mérkőzés előtt, közben és után néhány szót?
- Hóbor Béla: Igen a mérkőzés végén, az öltözők közelében néhány percet beszélgettem Gyurival. Ezt a meccset elveszitették, de előtte a német- szerb találkozót is én vezettem, amit drámai csatában, 20-18-as ötödik játszmában a németek nyertek. Természetesen semmi előnyt sem jelent a mérkőzésen, hogy egy magyar származású játékos van a pályán, a játékvezető mindenkori feladata az, hogy a legjobb tudása szerint bíráskodjon. A mérkőzésnek volt egy érdekes pillanata. Egy alkalommal Gyuri magyarul kérdezett tőlem valamit és én szintén magyarul próbáltam megnyugtatni őt. A hivatalos nyelv az angol, de ebben a pillanatban mindkettőnk számára ez így volt természetes. A többi játékos, aki a közelben volt, furcsán nézett ránk, nem értettek semmit a beszélgetésünkből.
- Többször nyilatkozta, hogy a rengeteg kötött program mellett kévés idő jut a városnézésre és a mérkőzésre kell koncentrálni. Fel tudna sorolni néhány nevezetességet, amelyet mégis meg tudott tekinteni és nagy hatást gyakorolt Önre?
- Hóbor Béla: Valóban kevés idő jut a városnézésre. A megnyitó ünnepséget a helyszínen néztem végig, felejthetetlen élmény volt. A szállodánk közel volt a királyi palotához, így alkalmam volt élőben megtekinteni egy őrségváltást. Ahogy említettem ez volt a negyedik Olimpiám, mégis most volt először lehetőségem arra, hogy élőben nézzek meg egy strandröplabda mérkőzést. Nagyszerű volt a hangulat, de a szívem csücske nekem mégis a teremröplabda marad.
- 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben már a szervezők nagy örömére elvállalta az Eötvös Kupa döntőinek vezetését. Milyennek ítélte a versenyek színvonalát? Milyen szerepet tölt be Ön szerint ez a torna a hazai és a külföldi röplabdaéletben?
- Hóbor Béla: Úgy gondolom, hogy az Eötvös Kupa az elmúlt időszakban évről évre egyre színvonalasabb lett. Ezt bizonyítja a tornán résztvevő csapatok magas száma is. Az Eötvös Kupa Európa egyik legrangosabb utánpótlás tornájává nőtte ki magát, köszönhetően a szervezők és a támogatók nagyszerű munkájának.
- Az Eötvös Kupán eddig 31 országból szerepeltek csapatok, Ön több mint 50 országban vezetett mérkőzéseket. Rendkívüli tekintélyét, széleskörű kapcsolatait felhasználva tudna segíteni abban, hogy az első szám emelkedjen?
- Hóbor Béla: Ha a személyem segít a torna népszerűsítében, úgy ezt örömmel teszem. Ha lesz lehetőségem rá, megpróbálok segíteni abban, hogy olyan országból is érkezzenek csapatok, ahonnan eddig még nem látogattak Debrecenbe.
- Eddigi életútjával már rengeteget adott a magyar röplabdázásnak, az utóbbi években, évtizedben a világ élvonalbeli röplabdázásában magyar részről kizárólag Ön szerepelt a pályán. Megítélésünk szerint tapasztalataival, kapcsolataival, ötleteivel az egész magyar röplabdasport felemelkedésében komoly szerepet tölthetne be. Milyen elképzelései vannak a jövőt illetően?
- Hóbor Béla: Amennyiben igény van rá úgy örömmel segítek. Meggyőződésem, hogy jól megtervezett, kitartó munkával néhány éven belül el lehetne érni az európai középmezőny színvonalát. Ha azokhoz a lehetőségekhez, amelyeket a többi csapatsport megkap, a röplabdázás is hozzájuthatna, látványos fejlődést lehetne elérni. Remélem, hogy a Miniszterelnök úr által ígért anyagi támogatás rövidesen realizálódik és a magyar röplabdázás elindul a felfelé vezető úton. Bízom benne, hogy a jövőben az Eötvös Kupához hasonló, több magas színvonalú versenyt tudunk rendezni, mert ez előrelépés feltétele.
(forrás: Szombathy András)